Mit jelent a bűnügyi költség?
Törvény alapján bűnügyi költségnek minősülnek mindazok a díjak és költségek, amelyek a büntetőeljárás során vagy azzal összefüggésben merülnek fel, és amelyeket vagy az állam előlegez meg, vagy az eljárás résztvevőinél keletkeznek. Ilyen lehet például a tanú költsége, a szakértő munkadíja és költsége, a szaktanácsadó díja, illetve a lefoglalt dolgok szállításának és megőrzésének költsége. A törvény ide sorolja a kirendelt védő, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő díját és költségét is.
Nem minden, az eljárással összefüggő kiadás minősül bűnügyi költségnek, a törvény külön kiemel néhány kivételt. Az előállítás költsége nem bűnügyi költség, azt az állam viseli. Ugyanez igaz az elővezetés költségére is: az sem bűnügyi költség, hanem külön szabályok szerint kell viselni. Nem minősül bűnügyi költségnek a támogató részvételével kapcsolatos költség, vagy az anyanyelv használattal felmerült költség (tolmács díja és fordítás költsége) sem sem.
Ki viseli főszabály szerint a bűnügyi költséget?
A bírósági szakban a főszabály az, hogy akinek a bíróság bűnösségét megállapítja, az viseli a bűnügyi költséget. Amennyiben a vádlottat bűnösnek mondják ki vagy szabálysértés elkövetéséért felelőssé teszik, a bíróság kötelezi a bűnügyi költség viselésére.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben automatikusan a terhelt fizet mindent. A törvény különbséget tesz attól függően, hogyan zárul az eljárás.
Mi történik felmentés vagy megszüntetés esetén?
Ha az eljárás nem marasztalással végződik, a költségviselés szabálya eltérő lehet. Azon esetekben, amikor a vádlottat részben vagy egészben felmentik, az eljárást megszüntetik, vagy speciális eljárási forma áll fenn, a bűnügyi költség egészben vagy részben az államot terhelheti. Az eljárás résztvevőjének mulasztásából eredő költség azonban ilyenkor is ráhárítható.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem elég azt nézni, „ki nyert” az ügy végén. Azt is vizsgálni kell, hogy mely költség miért merült fel, és az összefügg-e valamelyik fél mulasztásával vagy eljárási magatartásával.
Viselhet-e költséget más is a terhelten kívül?
Igen. Ha például egy idézett személy alapos ok nélkül nem jelenik meg, és ezzel pluszköltséget okoz, az okozott bűnügyi költség megtérítésére kötelezhető. Ez vonatkozhat tanúra, szakértőre vagy más eljárási szereplőre is, bizonyos feltételek mellett. Ugyanez a logika érvényesül akkor is, ha valaki magatartásával az eljárás elhúzódását vagy meghiúsulását okozza.
Tehát a bűnügyi költség nem kizárólag a terheltet érintő kérdés: bizonyos esetekben más eljárási résztvevő is köteles lehet a saját magatartásával előidézett költségek megtérítésére.
Van lehetőség kedvezményre?
Költségkedvezmény engedélyezhető annak, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a bűnügyi költséget vagy annak egy részét nem képes viselni. A szabályozás célja, hogy az anyagi helyzet önmagában ne akadályozza a jogok érvényesítését vagy a védelemhez való hozzáférést.
Ez különösen fontos lehet olyan ügyekben, ahol magas szakértői költség, védői díj vagy más jelentős kiadás merül fel.
