Tizenkét év alatt több száz ügyféllel dolgoztunk együtt sikeresen Ázsiától Amerikáig, több mint 80 országból. Ez a jelentős tapasztalat teszi lehetővé, hogy megértsük ügyfeleink igényeit és személyre szabott jogi szolgáltatást nyújtsunk nekik. Akár magyar, akár külföldi magánszemély vagy nagy presztízsű vállalat az ügyfelünk megtaláljuk a megfelelő megoldást számára.
Ügyfeleink megbíznak bennünk. Irodánk ezt a bizalmat magas színvonalú munkával, gyors és hatékony kommunikációval, a határidők betartásával, átlátható és világos díjazással szolgálja meg.
Mindenki világos és gyakorlatias tanácsot vár el az ügyvédjétől, legyen szó akár bevándorlási kérdésről, akár ingatlan-adásvételről. Ügyvédi irodánk célja ezért az, hogy a bonyolult dolgokat egyszerűbbé, érthetőbbé tegyük, ne pedig tovább bonyolítsuk. Így olyan tanácsokat adunk és olyan szerződéseket írunk, amelyeket mindenki megért, ugyanakkor hatékonyan megvédik az ügyfeleink érdekeit. A közös munka során ügyfeleinkkel a magyar mellett, angol, lengyel és vietnámi nyelven is tudunk közvetlenül egyeztetni. Ügyvédi irodánk a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara tagja, több külföldi partner ügyvédi irodával folytatunk együttműködést.
IRODAVEZETŐ ÜGYVÉD
A konzultáció előzetes időpont-egyeztetéssel történik.
A találkozó után tisztábban látja a lehetőségeket és a következő lépéseket.
A tulajdoni lap egy olyan okirat, amely igazolja az ingatlan adatait és terheit. Így ezen szerepel többek között az ingatlan tulajdonosa, az esetleges haszonélvező vagy jelzáloghitel is.
A tulajdoni lap lehet szemle vagy teljes. Szemle esetén csak az ingatlan lekéréskori (aznapi) állapotát mutatja, míg a teljes a korábbi, már törölt bejegyzéseket is.
Az okirat a földhivatali rendszerből bárki számára lekérhető. Évente két alkalommal a lekérdezés díjmentes, ezt követően pedig alkalmanként 4 800 forint díj ellenében érhető el.
A beadvány földhivatalhoz történő beérkezését követően a földhivatalnak az általános szabályok szerint 60 nap áll rendelkezésre a kérelem elbírálására. Lehetőség van soron kívüli eljárás kérelmezésére is, ilyen esetben az ügyintézési határidő az általános szabályok szerinti ügyintézési határidő fele, azaz 30 nap.
Az általános ingatlan-nyilvántartási eljárás díja 10 600 forint, ingatlanonként. Ez az igazgatási szolgáltatási díj bizonyos ügytípusoknál eltér az általános eljárás díjától, így például a jelzálogjog bejegyzés díja 20 000 forint, ingatlanonként.
A soron kívül történő eljárás lefolytatásának díja 16.000 forint, amennyiben öt vagy kevesebb ingatlanra vonatkozik az eljárás.
Az ingatlan adásvételi szerződés érvényességének egyetlen alaki követelménye, hogy írásba legyen foglalva. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez azonban nem elegendő az érvényes adásvételi szerződés, hanem szükséges a tulajdonjog átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is. Ahhoz, hogy a szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas legyen szükséges, hogy megfelelő ügyvédi ellenjegyzéssel legyen ellátva és megfeleljen valamennyi további formai és tartalmi követelménynek.
Ennek megfelelően az ingatlan adásvétel során elengedhetetlen ügyvéd közreműködése.
Az ingatlan adásvételi szerződés megkötése és a tulajdonjog bejegyzési kérelem földhivatalhoz történő benyújtása között hosszabb idő is eltelhet. Ennek oka lehet, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg vagy a vevő banki hitelt vesz igénybe a vételár kifizetéséhez. Ilyen esetekben alkalmazható a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog.
A vevői jog egy átmeneti jogi védelem a vevő számára addig, amíg a teljes vételár megfizetésre nem kerül. Bejegyzése akadálya annak, hogy az eladó értékesítse vagy megterhelje az ingatlant, amíg a vevő például a hitelfolyósításra vár.
A vevői jog egyben védelmet biztosít az eladó számára is. A vevő tulajdonjoga nem kerül bejegyzésre egészen addig, ameddig a teljes vételár kifizetésre nem kerül.
A foglaló a szerződés megkötésekor a vevő által az eladónak átadott pénzösszeg, amely az adásvételi szerződés teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás megerősítésére szolgál.
A szerződés teljesítése esetén a foglaló összege főszabály szerint beszámít az ingatlan vételárába. Ha szerződés teljesítése elmarad és ezért a vevő felelős az eladónak átadott foglalót elveszíti. Amennyiben az eladónak felróható okból nem kerül sor a szerződés teljesítésére akkor a kapott foglaló kétszeres összegét kell visszafizetnie a vevőnek.
Az ajándékozási illeték alapja a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke. Ingatlan esetén az illeték a tiszta érték 18%-a, míg lakóingatlan esetén 9%-a.
Több esete van azonban az illetékkedvezménynek, valamint az illetékmentességnek, amelyek az illeték mértékét csökkentik, vagy akár megszüntetik az illetékfizetési kötelezettséget. Illetékkedvezmény járhat például a termőföld tulajdonjogának ajándékozása esetén, és illetékmentes az egyenes ági rokonok, testvérek, valamint a házastársak közötti ajándékozás.
Az egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), a testvérek (legalább az egyik szülőjük azonos), valamint a házastársak közötti ajándékozás illetékmentes.
Tekintettel arra, hogy nem keletkezik jövedelem az ajándékozónál az ajándékozás során, így ajándékozó nem keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége. Abban az esetben azonban, ha megajándékozott 5 éven belül elidegeníti az ingatlant és nyereséget realizál rajta, abból személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége származhat.
Lakásbérleti szerződés határozott időtartamra vagy határozatlan időre köthető. A két típus közötti legnagyobb különbséget az eltérő felmondási szabályok jelentik.
A határozott időtartamra szóló lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével szűnik meg, azonban, ha a bérleti idő eltelte után a bérlő a dolgot tovább használja és ez ellen a bérbeadó tizenöt napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakozik, a határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át. A feleknek van lehetőségük ezt a szerződésben előzetesen kizárni.
A bérlő jogosult a bérelt ingatlant lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként bejelenteni, amennyiben ehhez a bérbeadó írásos hozzájárulást ad. Ezt a hozzájárulást egy lakcímbejelentő lapon vagy külön dokumentumban kell megadni.
A kiürítési nyilatkozat a lakás bérlőjének közjegyző előtt tett egyoldalú nyilatkozata, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor kiköltözik az ingatlanból.
A kiürítési nyilatkozat olyan esetekben nyújt segítséget és védelmet a bérbeadó számára amikor a bérlő nem hagyja el az ingatlant a szerződés megszűnését követően. Mivel közjegyző által készített okirat közvetlenül végrehajtható, a bérbeadónak nem kell bíróságra mennie ahhoz, hogy a korábbi bérlőt kiköltözését kezdeményezze az ingatlanból.
