Tizenkét év alatt több száz ügyféllel dolgoztunk együtt sikeresen Ázsiától Amerikáig, több mint 80 országból. Ez a jelentős tapasztalat teszi lehetővé, hogy megértsük ügyfeleink igényeit és személyre szabott jogi szolgáltatást nyújtsunk nekik. Akár magyar, akár külföldi magánszemély vagy nagy presztízsű vállalat az ügyfelünk megtaláljuk a megfelelő megoldást számára.
Ügyfeleink megbíznak bennünk. Irodánk ezt a bizalmat magas színvonalú munkával, gyors és hatékony kommunikációval, a határidők betartásával, átlátható és világos díjazással szolgálja meg.
Mindenki világos és gyakorlatias tanácsot vár el az ügyvédjétől, legyen szó akár bevándorlási kérdésről, akár ingatlan-adásvételről. Ügyvédi irodánk célja ezért az, hogy a bonyolult dolgokat egyszerűbbé, érthetőbbé tegyük, ne pedig tovább bonyolítsuk. Így olyan tanácsokat adunk és olyan szerződéseket írunk, amelyeket mindenki megért, ugyanakkor hatékonyan megvédik az ügyfeleink érdekeit. A közös munka során ügyfeleinkkel a magyar mellett, angol, lengyel és vietnámi nyelven is tudunk közvetlenül egyeztetni. Ügyvédi irodánk a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara tagja, több külföldi partner ügyvédi irodával folytatunk együttműködést.
IRODAVEZETŐ ÜGYVÉD
A konzultáció előzetes időpont-egyeztetéssel történik.
A találkozó után tisztábban látja a lehetőségeket és a következő lépéseket.
A cégjegyzékszám a cég egyedi azonosítója. BS-CF-NNNNNN formátumú cégjegyzékszám három jól elkülöníthető részből áll:
BS a céget nyilvántartó bíróság két számjegyű sorszáma,
CF a cégformájára utaló két számjegyű jelzőszám,
NNNNNN pedig a cégjegyzéket vezető bíróságon kiadott hat számjegyből álló sorszám.
A cégkivonat egy olyan dokumentum, amely a cégjegyzékben szereplő, az adott cégre vonatkozó jogszabályban előírt adatokat tartalmazza. Az ingyenesen hozzáférhető cégkivonatok nem mindig tartalmazzák az adott napon aktuális cégadatokat, ezért bizonyos élethelyzetekben szükséges hiteles cégkivonat beszerzéséről gondoskodni.
Cégeljárások során elengedhetetlen az ügyvéd közreműködése. A cégbíróság előtti eljárásokban - mint a cégbejegyzés vagy változásbejegyzés során - kötelező a jogi képviselet.
Korlátolt felelősségű társaság alapítása során nem kell illetéket és a közzétételi költségtérítést fizetni. Egyéb cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásban a kérelem benyújtását megelőzően eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség merülhet fel.
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A cégjegyzés módja csak lehet önálló vagy együttes.
A névválasztás során három alapvetően feltételnek kell megfelelni: névkizárólagosság, névvalódiság és névszabatosság.
A névkizárólagosság alapján csak olyan név választható, ami alapján a cég nem téveszthető össze korábban nyilvántartásba vett más jogi személlyel. A névvalódiság azt jelenti, hogy a választott név nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, a jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a névben fel kell tüntetni. A névszavatosság lényege pedig, hogy amennyiben a név tartalmazza a jogi személy típusát és a tevékenységét, ezeket magyar nyelven, a magyar helyesírás szabályai szerint szükséges feltüntetni.
A cégbejegyzési kérelmet kizárólag elektronikus úton, a székhely szerint illetékes törvényszék cégbíróságán lehet előterjeszteni a létesítő okirat aláírásától számított 30 napon belül. A cégeljárás során a jogi képviselet kötelező, így a bejegyzési kérelem benyújtásához jogi képviselőt kell meghatalmazni.
A cégbíróság jellemzően a kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül bejegyzi a szerződésminta használatával alapított Kft-t (egyszerűsített cégeljárás).
A cégmódosítás, változásbejegyzés, a cégadatokban történt változások bejelentése a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére. Ilyen változás lehet többek között a székhelymódosítás, az ügyvezetőváltás vagy tagváltozás is.
A cégben történt változásokat a változás bekövetkeztétől 30 napon belül szükséges bejelenteni a cégbíróság részére.
Igen, változásbejegyzés során kötelező a jogi képviselet.
A végelszámolás a jogutód nélküli megszűnés egyik lehetséges formája, amennyiben a cégnél nem áll fent fizetésképtelenség.
Két fő típusú végelszámolási eljárás különböztethető meg: az egyszerűsített és az általános eljárás. A fő különbségek ezek között az eljárás hosszúságában, a hozott döntésekben és a felmerülő költségekben rejlenek.
A végelszámolást a cég legfőbb szerve (pl. kft-nél a taggyűlés) jogosult elhatározni.
A végelszámolás kezdő időpontjától a cég vezető tisztségviselőjének, törvényes képviselőjének a végelszámoló minősül. A végelszámoló feladata, hogy a végelszámolás sikeresen lezáruljon és a cég minden jogszabályi kötelezettségének eleget tegyen a folyamat során.
