Tizenkét év alatt több száz ügyféllel dolgoztunk együtt sikeresen Ázsiától Amerikáig, több mint 80 országból. Ez a jelentős tapasztalat teszi lehetővé, hogy megértsük ügyfeleink igényeit és személyre szabott jogi szolgáltatást nyújtsunk nekik. Akár magyar, akár külföldi magánszemély vagy nagy presztízsű vállalat az ügyfelünk megtaláljuk a megfelelő megoldást számára.
Ügyfeleink megbíznak bennünk. Irodánk ezt a bizalmat magas színvonalú munkával, gyors és hatékony kommunikációval, a határidők betartásával, átlátható és világos díjazással szolgálja meg.
Mindenki világos és gyakorlatias tanácsot vár el az ügyvédjétől, legyen szó akár bevándorlási kérdésről, akár ingatlan-adásvételről. Ügyvédi irodánk célja ezért az, hogy a bonyolult dolgokat egyszerűbbé, érthetőbbé tegyük, ne pedig tovább bonyolítsuk. Így olyan tanácsokat adunk és olyan szerződéseket írunk, amelyeket mindenki megért, ugyanakkor hatékonyan megvédik az ügyfeleink érdekeit. A közös munka során ügyfeleinkkel a magyar mellett, angol, lengyel és vietnámi nyelven is tudunk közvetlenül egyeztetni. Ügyvédi irodánk a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara tagja, több külföldi partner ügyvédi irodával folytatunk együttműködést.
IRODAVEZETŐ ÜGYVÉD
A konzultáció előzetes időpont-egyeztetéssel történik.
A találkozó után tisztábban látja a lehetőségeket és a következő lépéseket.
A peres és nemperes eljárások közötti alapvető különbség a jogvita meglétében, a formalitásban és a gyorsaságban rejlik: a peres eljárás két egyenrangú fél (felperes-alperes) közötti jogvita bírósági rendezése. A nemperes eljárás célja a polgári jogok érvényesítése és elismertetése. A nemperes eljárás gyorsabb és egyszerűbb szabályok alapján zajlik.
A szerződések szóban, ráutaló magatartással vagy írásban is érvényesen létrejöhetnek. Egyes szerződéstípusoknál azonban a szerződés érvényességi feltétele, hogy írásba legyen foglalva. Ilyen például az ingatlan adásvételi szerződés, a lakásbérleti szerződés és az öröklési szerződés.
Az érvénytelen szerződés egy olyan szerződés, amely a felek között létrejött, azonban valamilyen súlyos hibában szenved. Az érvénytelenségi okokat a Ptk. sorolja fel. Attól függően, hogy milyen hibáról beszélünk, a szerződés vagy semmis, vagy megtámadható.
Az érvénytelen szerződések körében különbséget teszünk megtámadhatóság és semmisség között. Semmisségi ok fennállta esetén a szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen és a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. A megtámadható szerződés esetén a megtámadásra a sérelmet szenvedett fél jogosult, és csak a sikeres megtámadás esetén válik érvénytelenné a szerződés.
A polgári peres eljárásban főszabály szerint kötelező a jogi képviselet, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik. Így például a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben általában nem kötelező ügyvéd igénybevétele. A per eredményes lefolytatása érdekében azonban célszerű jogi képviselőt megbízni, mivel az ügyvéd rendelkezik a per sikerességéhez szükséges anyagi és eljárásjogi ismeretekkel.
A polgári per a keresetlevél bírósághoz történő benyújtásával indul. A bíróság megvizsgálja, hogy a keresetlevél perfelvételre alkalmas-e, és amennyiben igen, azt kézbesíti az alperes részére, aki ellenkérelmet, viszontkeresetet vagy beszámítási kifogást terjeszthet elő.
Az elsőfokú polgári peres eljárás illetéke a pertárgyértékéhez igazodó, sávosan meghatározott összeg. A fizetendő illeték egy meghatározott alapösszegből, valamint az adott illetéksáv alsó határát meghaladó rész után számított, törvényben meghatározott százalékból tevődik össze.
Perköltségnek nevezünk minden olyan költséget, amely a peres eljárás során vagy annak előkészítése során merül fel, és az ügyfél jogainak bíróság előtti érvényesítéséhez szükséges. Ilyen például az eljárás megindításakor fizetendő illeték, az ügyvédi munkadíj, a szakértő vagy tolmács díja.
Főszabály szerint a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg. Részleges pernyertesség esetén a peres fele a bíróság által meghatározott arányban kötelesek a perköltség viselésére.
Örökölni vagy végintézkedés, vagy a törvény szerint lehet. Amennyiben az örökhagyó után nem maradt végintézkedés, úgy a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek esetén fejenként egyenlő részben örökölnek. A törvényes öröklés rendje szerint a gyermekek mellett a túlélő házastárs is örököl az örökhagyó után.
Az örökhagyó halála esetére, vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. A végintézkedés lehet végrendelet, öröklési szerződés vagy halál esetére szóló ajándékozás.
A végintézkedés leggyakoribb típusa a végrendelet. A végrendelet az örökhagyó egyoldalú jognyilatkozata, amelyet személyesen tehet meg írásban vagy kivételes esetben szóban. Annak érdekében, hogy a végrendelet érvénytelenségének kérdése ne merüljön fel, fontos betartani a végrendelet adott típusához kötött alaki követelményeket.
A végrendelet érvénytelenségének lehetséges okait a törvény határozza meg. A leggyakoribb ok az alaki hiba. Alaki hibának számít, többek között, ha a végrendelet keltezése az okiratból nem tűnik ki, az oldalak folyamatos sorszámozása hiányzik vagy bizonyos esetben, ha az örökhagyó a végrendeletet nem két tanú együttes jelenlétében írja alá, vagy ismeri el magáénak az aláírását.
Az alaki hibákon túl a végrendelet érvénytelenségét okozza, ha az örökhagyó végrendelkezési képessége hiányzik vagy nincs meg a végrendelkezés szándéka, továbbá, ha a végrendelet tartalma nem felel meg a törvény feltételeinek.
Bármely ok fennállása esetén a végrendelet megtámadható. Sikeres megtámadás esetén az öröklés nem a megtámadott végrendelet szerint, hanem a törvényes öröklés rendje szerint történik.
Kötelesrésznek nevezzük azt a minimum részesedést, amely jellemzően az örökhagyó leszármazóját, házastársát illeti meg, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben az örökhagyó az egyik törvényes örökösének nem juttat semmit a végrendeletében a hagyatékból, a végrendeletben nem szereplő törvényes örökös a kötelesrészre akkor is jogosult lehet.
Kivételes esetben azonban kötelesrész sem jár a törvényes örökösnek. Ez akkor lehetséges, ha az örökhagyó az érintett örököst a törvényben meghatározott valamely ok alapján érvényesen kitagadja.
