Számos esetben előfordulhat, hogy egy határozat végrehajtására nem abban az országban kerül sor, ahol azt meghozták. Tipikus példa, amikor egy magyar bíróság fizetésre kötelezi az adóst, azonban az adós végrehajtás alá vonható vagyona külföldön található, ezért a követelést ott kell érvényesíteni. Fordított helyzet is gyakori: ilyenkor egy külföldi határozat alapján Magyarországon kell végrehajtási eljárást kezdeményezni.
A külföldi határozatok végrehajtásának módja attól függ, hogy az adott ügyre milyen jogforrás alkalmazandó. Elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy az ügyre valamely közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet vagy nemzetközi egyezmény irányadó-e. Ha igen, a végrehajtás rendjét ezek a szabályok határozzák meg. Ennek hiányában a magyar nemzetközi magánjogi és végrehajtási szabályokat kell alkalmazni.
A közvetlen végrehajtás
Az Európai Unió tagállamai között, polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok végrehajtását főszabály szerint a Brüsszel Ia rendelet szabályozza. A rendelet egyik legfontosabb újítása, hogy a valamely tagállamban hozott és ott végrehajtható határozat egy másik tagállamban is végrehajtható anélkül, hogy azt külön végrehajthatóvá kellene nyilvánítani.
Ez azt jelenti, hogy ha például egy magyar bíróság jogerős, végrehajtható döntést hoz egy pénzkövetelés tárgyában, és az adós vagyona Lengyelországban található, a határozat végrehajtása Lengyelországban külön exequatur eljárás nélkül is megindítható. A konkrét végrehajtási cselekményekre ugyanakkor minden esetben annak az államnak az eljárási szabályai vonatkoznak, ahol a végrehajtást kérik.
Hasonló logika érvényesül az európai fizetési meghagyás esetében is. Ez az eljárás a határon átnyúló, lejárt pénzkövetelések gyors és egyszerű érvényesítését szolgálja. A végrehajthatóvá vált európai fizetési meghagyás alapján a végrehajtás abban a tagállamban kérhető, ahol a kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyona van, külön elismerési vagy végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás nélkül.
Fontos ugyanakkor, hogy nem minden ügytípusra a Brüsszel Ia rendelet alkalmazandó. Bizonyos ügyekre – például a tartási kötelezettségekre – eltérő uniós szabályozás vonatkozik. Ezért a végrehajtás megindítása előtt minden esetben szükséges annak vizsgálata, hogy az adott határozatra pontosan mely jogforrás irányadó.
A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás
Ha a külföldi határozat végrehajtására nem alkalmazandó olyan uniós vagy nemzetközi szabály, amely lehetővé teszi a közvetlen végrehajtást, felmerülhet a határozat belföldi végrehajthatóvá nyilvánításának szükségessége.
Ezt a jogi megoldást a nevezzük exequatur eljárásnak. Exequatur alatt a külföldi határozat belföldi végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló eljárást, illetve az ezt kimondó döntést értjük. Ennek lényege, hogy a külföldön hozott határozat a fogadó államban is olyan joghatást váltson ki, amely alapján végrehajtási eljárás indulhat.
Lényeges azonban, hogy nem minden, Európai Unión kívül hozott határozat esetében automatikusan ugyanaz az eljárás követendő. Előfordulhat, hogy az adott állammal fennálló nemzetközi egyezmény speciális szabályokat tartalmaz az elismerésre és a végrehajtásra. Ha ilyen szabály nincs, akkor a magyar jog alapján kell vizsgálni, hogy a külföldi határozat Magyarországon elismerhető-e, és végrehajthatóvá nyilvánítható-e.
