Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény értelmében visszterhes vagyonátruházás esetén – így ingatlan adásvétel esetén is – vagyonszerzési illetéket kell fizetni.
Az illeték alapja a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, amely ingatlan adásvétel esetén általában megegyezik a szerződésben meghatározott vételárral. Az illeték mértéke pedig az illetékalap 4%-a, amelyet a vevő(k)nek szükséges megfizetni. Így például egy 100 millió forint értékű családi ház után fizetendő illeték összege 4 millió forint. A feleknek azonban van lehetősége arra, hogy a szerződésben az ingatlanhoz nem tartozó ingóságok értékét külön tüntessék fel, ezzel csökkentve az illetékalapot.
Fontos tudni, hogy az adóhivatal jogosult a forgalmi értéket ellenőrizni. Amennyiben ilyenkor azt állapítja meg, hogy a szerződésben meghatározott vételár túl alacsony a piaci értékhez mérten, jogosult ettől eltérően meghatározni a forgalmi értéket. Erre megoldást jelenthet azonban, ha a szerződésben meghatározott vételárról bizonyítjuk, hogy az ingatlan valós értékét jelöli.
Az illetékkedvezmény és illetékmentesség
Minden esetben szükséges megvizsgálni, hogy van-e olyan körülmény, amely megalapozhatja az illetékkedvezményre vagy illetékmentességre való jogosultságot. Ezek lehetnek lakástulajdonhoz kapcsolódó, telektulajdonhoz, termőföldhöz, mezőgazdasághoz kapcsolódó, mentességek, kedvezmények. Az illetékkedvezmény gyakori esete például a 35 év alattiak első lakásszerzése, amely esetben a fizetendő illeték 50%-át (tehát nem 4%-ot, hanem csak 2%-ot) kell megfizetni, ha az ingatlan értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Illetékmentesség illeti meg a lakóház építésére alkalmas telek megszerzését, ha a vevő nyilatkozik arról, hogy 4 éven belül lakóházat épít rá, és a törvényi feltételek teljesülnek.
